Milyen lesz a BME 2032-ben? Egyetemi stratégiaalkotási folyamat indul

A BME 2032 Program előkészítésében mintegy ötven szakértő – műegyetemi munkatársak, hallgatók, külső tanácsadók, vállalati partnerek – vesz részt, a véleménynyilvánításra, a stratégia formálására pedig valamennyi egyetemi polgárnak lehetősége nyílik majd. A Programról a BME Szenátusa dönt és a fenntartó jóváhagyásával válik véglegessé.

„A 2025-ös fenntartóváltás után egyetemünk olyan új irányítási keretek között működik, amelyek az oktatást és a kutatást rugalmas feltételekkel támogatják. 2026-ban a megújulási folyamat új szakaszba lépett. Ennek fontos mérföldköve az új, hosszú távú, 2032-ig szóló intézményi stratégia megalkotása, amely világos iránytűként szolgálja majd a BME fejlődését a következő évtizedben” – írta a stratégiaalkotási folyamatról Charaf Hassan rektor az egyetem munkatársainak és hallgatóinak küldött levelében.

„A BME a magyar műszaki felsőoktatás erőforrásközpontja, valamint a magyar gazdaság tudás- és technológiai fejlesztőközpontja. 

A rektori programban megfogalmazott cél, hogy 2032-re, egyetemünk alapításának 250. évfordulójára, Európa 100 legjobb egyeteme között legyünk, a műszaki egyetemek között pedig a top 10-es ligában szerepeljünk. A készülő stratégia célja, hogy meghatározza milyen hangsúlyok alapján valósuljon meg az oktatás, a kutatás és innováció, az ipari és társadalmi együttműködések, a nemzetközi kapcsolatok, valamint az egyetemi működés fejlesztése” – hangsúlyozta a rektor.

Kiemelte, hogy a BME erős pozícióból vág bele ebbe a munkába: Magyarország vezető műszaki egyeteme, a 236. helyen szerepel a QS mérnöki világranglistáján, egyedüli magyar intézményként a szakterületi elitben. A szerteágazó műszaki képzés és kutatás-fejlesztés mellett gazdasági és természettudományi szakokon is kiváló lehetőségeket kínál, 21 ezer hallgatót képez huszonhat alap- és közel ötven mesterszakon. A 2026-os felvételi időszakban jelentősen, 10 százalékponttal nőtt a BME-t első helyen választók száma az előző évihez képest, így a Műegyetem az 5. legnépszerűbb magyarországi egyetem lett. 

Ugyanakkor a BME vezetése tisztában van azzal, mely területeken kell fejlődnie annak érdekében, hogy erősítse versenyképességét a hazai és nemzetközi felsőoktatási piacon, továbbá munkatársai számára kiszámítható életpályát kínáljon.

A stratégiaalkotás előkészítése már 2025 novemberében megkezdődött: ekkor az egyetemi vezetés közösen határozta meg azokat a kereteket és alapvetéseket, amelyekre a most induló munkacsoportok feladata épül.

A stratégia megalapozásához kapcsolódóan négy tematikus munkacsoport széles körű szakmai együttműködéssel készít elő javaslatokat. A folyamat során kiemelt figyelmet kap az oktatás jövője, a tanulási élmény, a nemzetközi lehetőségek, az innovatív oktatási megoldások és a munkaerőpiaci kapcsolatok erősítése – mindazok a feltételek, amelyek közvetlenül érintik a jelenlegi és jövőbeli hallgatókat, munkatársakat, de közvetetten a felsőoktatási és ipari partnereket is: 

Az Oktatás munkacsoport – Bihari Péter rektorhelyettes vezetésével – az oktatási portfólió, a tanterv- és módszertanfejlesztés, a nemzetköziesítés, a hallgatói élmény, az oktatói kiválóság és az oktatástechnológia kérdéseire fókuszál; a munkát kari vezetők, oktatók, a hallgatói képviselet és külső munkaerőpiaci partnerek közreműködésével végzik.

A Tudományos és KFI munkacsoport vezetését Levendovszky János és Zaránd Gergely rektorhelyettesek látják el; a csoport a kutatási és innovációs célokra és akciókra vonatkozó javaslatokon dolgozik, kiemelten kezelve a kutatói életpályát, a doktori képzést, a nemzetközi kiválóságot, az innovációt és a technológiatranszfert.

A Működtetés munkacsoportot Bíró Barbara kabinetfőnök és Bauer Dávid gazdasági és műszaki főigazgató irányítják, fókuszában az egyetemi működés hatékonyságának javítása áll: az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése, a digitalizáció, a szervezeti és döntéshozatali struktúrák, valamint a pénzügyi és humánerőforrás-menedzsment fejlesztése.

Az Irányítás, kultúra és HR munkacsoport Charaf Hassan rektor vezetésével az intézményi irányítási modell, a vezetői és szervezeti teljesítménymenedzsment, a kultúra- és változásmenedzsment, valamint az egyetemi értékek és HR-alapelvek stratégiai kihívásaival foglalkozik.

A nemzetközi kapcsolatok és a külföldi hallgatókat, valamint oktatókat vonzó képesség további fejlesztése a BME kiemelt célja, ezért ennek a horizontális területnek a képviseletében Nemeslaki András rektorhelyettes minden munkacsoportban részt vesz. A munkacsoportokat egyetemi vezetők, kari és szakmai szereplők, a hallgatói képviselet és külső tanácsadók támogatják, biztosítva a stratégia szakmai megalapozottságát (A munkacsoportok tagjainak névsora itt érhető el.) 

A munkatársak és az érdekképviseletek, valamint a döntéshozó testületek – a Rektori Menedzsment Testület és a Szenátus – rendszeres tájékoztatást kapnak a munkacsoportok tevékenységéről.  A 2026 októberéig tervezett stratégiaalkotási folyamat során kiemelt hangsúlyt kap az egyetemi polgárság, közvélemény széles körű tájékoztatása, illetve bevonása. 

„Korábban a stratégiai irányokat az Intézményi Fejlesztési Terv jelölte ki, ugyanakkor tapasztalataink szerint annak cél- és eszközrendszere kevésbé vált az intézmény egészét formáló, a mindennapi működésben is következetesen érvényesülő keretrendszerré. Most figyelmet fordítunk arra, hogy 

a stratégia ne pusztán egy dokumentum legyen, hanem a mindennapi döntések viszonyítási pontjaként szolgáló, megvalósítható és mérhető célrendszer, amely hosszú távon erősíti a BME nemzeti és kelet-közép-európai szerepét” 

– ígérte Charaf Hassan rektor.

A folyamatban kitüntetett szerepe lesz a Szenátusnak: a testület a stratégiaalkotás teljes időszaka alatt rendszeres tájékoztatást kap, hiszen a később a fenntartó jóváhagyásával érvényessé váló stratégia elfogadása a Szenátus jogköre.

A stratégiaalkotási folyamatról, a munkacsoportok munkájáról és a kapcsolódási lehetőségekről a BME folyamatosan tájékoztatást ad felületein.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság