„A doktori cím nem lezárás, hanem kezdet”

Az ünnepség elején Charaf Hassan gratulált a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának, Kiss Ritának, akit a Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésén az MTA természettudományi alelnökévé választottak.

A rendezvényen megjelent Bihari Péter oktatási rektorhelyettes, Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes, Nemeslaki András nemzetközi rektorhelyettes, Zaránd Gergely tudományos rektorhelyettes és Bauer Dávid gazdasági és műszaki főigazgató. A rektor mellett az elnökségi asztalnál a karok vezetői, így Rózsa Szabolcs, az Építőmérnöki Kar dékánja, Orbulov Imre, a Gépészmérnöki Kar dékánja, Varga Tamás, az Építészmérnöki Kar dékánja, Szarka András, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánja, Imre Sándor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, Mándoki Péter, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja, Aszódi Attila, a Természettudományi Kar dékánja, Janky Béla, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánhelyettese, valamint Takács Gábor, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) elnöke, és Agócs Norbert, az Egyetemi Doktorandusz Képviselet elnöke foglaltak helyet. Az eseményen részt vett Freund Tamas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Kollár László, az MTA főtitkára is.

„A mai nap a tudomány, az oktatás és – valljuk be – a kitartás ünnepe is” – kezdte beszédét Charaf Hassan, a Műegyetem rektora, elismerve az új doktorok és habilitált oktatók teljesítményét. A rektor kiemelte azt is, hogy a PhD és DLA fokozatott szerzett új doktorok és az oktatói pályájukon habilitációt elérő kollégák teljesítménye kiemelkedően fontos az egyetem kiváló képzéseinek jövőjében. Mint mondta: „a doktori cím nem lezárás, hanem kezdet: egy hosszú, felelősségteljes alkotómunka kezdete, ahol a minőség, az etika és a példamutatás kiemelt jelentőségű.” Hozzátette, „soha nem volt ekkora szükség felkészült kutatókra, mérnökökre és közgazdászokra – a tudás lehetőségeket teremt, de felelősséget is ad.” Köszöntőjében Kiss Rita új MTA-alelnök mellett gratulált Aszódi Attilának, a Magyar Mérnökakadémia nemrég megválasztott elnökének is. A beszédben a BME rektora az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerét méltatta: „Élen járunk az EU-s kutatási és innovációs források elnyerésében, évről évre nő Erasmus-támogatással kapcsolatokat építő diákjaink és munkatársaink száma. Az elmúlt héten Madridban az EELISA együttműködés keretében ismét megerősítettük a szövetségünket kilenc másik vezető európai műszaki egyetemmel.”

Charaf Hassan beszéde után Mozsár Eszter moderátor elmondta, hogy a Műegyetemen régi hagyomány nemzetközi tekintélyt szerző tudósoknak tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa), illetve tiszteletbeli mesteri (magister honoris causa) címet adományozni.

Orbulov Imre a gépészeti tudomány terén kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységéért Orosz Gábor professzort terjesztette fel a Tiszteletbeli Doktor címre. Orosz Gábor a University of Michigan professzora, a nemlineáris dinamikai rendszerek nemzetközileg elismert kutatója. Elméleti eredményeit alkalmazzák az ember által vezetett és autonóm járművekből álló közlekedési rendszerekben, neurális hálózatok vizsgálatában, valamint járványok terjedésének modellezésében is. Nevéhez fűződik az úgynevezett fantomdugók elméleti leírása.

Varga Tamás az építészet terén kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységéért Parajdi Mester Lászlót terjesztette fel a Tiszteletbeli Mester címre. Parajdi Mester László Budapesten született francia építész, munkássága elsősorban Afrikához kötődik. Évtizedeket töltött a Száhel-övezetben és más kríziszónákban. Többször volt a BME Építőművészeti Doktori Iskolájának meghívott előadója, valamint az Exploratív Építészeti Tanszék kurzusaiban konzulens és vendégelőadó. Életművéből 2023-ban Velencében a Time.Space.Existence kiállítás mutatott be válogatást Our Take on Africa címmel.

A rektor közölte, hogy a Szenátussal egyetértésben a javaslatokat elfogadta, és a felterjesztetteknek átadott oklevéllel erősítette meg a két cím adományozását. Orosz Gábor és Parajdi Mester László egyaránt rövid tudományos előadásban ismertette szakterületét.

Ezután a habilitációs oklevelek átadása következett. Takács Gábor közölte, hogy a Műegyetem szabályzatában előírt nyilvános eljárás lefolytatása után a Habilitációs Bizottság összesen 9 főnek ítélt oda habilitációt, majd átvették oklevelüket az újonnan habilitáltak:

építőmérnöki tudományokban Lengyel András (A Ritz-módszer) és Patziger Miklós (A szennyvíztisztító telepek jövője: fejlesztési trendek és irányvonalak), Építőművészetben Nagy Iván Gábor („SuperNormal”, avagy a hétköznapi építészet szépsége), Gépészeti tudományokban Csernák Gábor (Nemlineáris dinamikai rendszerek – A háromtest-probléma) és Horváth Miklós (Dinamikus szimuláció szerepe az épületenergetikában), Informatikai tudományokban Rétvári Gábor (Az Internet szolgáltatási modellje), Fizikai tudományokban Czifrus Szabolcs (Nukleáris méréstechnikai módszerek alkalmazása atomreaktorok környezetében), Gazdálkodás- és szervezéstudományokban Bethlendi András (Árnyékbankrendszer koncepciói és mérési lehetőségei) és Buzási Attila (A városi fenntarthatóság és klímaadaptáció kapcsolódási pontjai).

A doktoravatás Varnyú Dóra méltatásával kezdődött, akinek a tanulmányai során a kilencedik évfolyamtól kezdődően minden jegye jeles volt, az alap- és mesterszakon valamennyi vizsgája jeles volt, a doktori tanulmányai során a vizsgáit jelesre, továbbá a fokozatszerzési eljárás során a doktori védésen nyújtott teljesítményét summa cum laude-ra értékelték. Az EBHDT mindezek alapján az oktatásért felelős miniszternél kitüntetéses doktori címre (Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae) javasolta.

Az avatandók nevében Király Krisztián okleveles építőmérnök kérte a Szenátust, hogy az egyetem ruházza fel őket a doktor fokozattal, majd a dékánok formális előterjesztése következett.

Rózsa Szabolcs építőmérnöki tudományokban 24 fő, földtudományokban 2 fő;

Orbulov Imre gépészeti tudományokban 26 fő;

Varga Tamás építészmérnöki tudományokban 5 fő, építőművészetben 19 fő;

Szarka András bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományokban 19 fő, kémiai tudományokban 12 fő; 

Imre Sándor informatikai tudományokban 20 fő, villamosmérnöki tudományokban 21 fő

Mándoki Péter közlekedés- és járműtudományokban 21 fő;

Aszódi Attila fizikai tudományokban 15 fő, matematika- és számítástudományokban 6 fő, pszichológiai tudományokban 8 fő;

Janky Béla gazdálkodás- és szervezéstudományokban 9 fő doktorrá avatását javasolta.

Ezután a karok képviselői a Műegyetem jogarjára téve a jobb kezüket elmondták a Király Krisztián által előre olvasott doktori fogadalmat. 

Végül a rektor és a dékánok egyenként átadták a doktor fokozat használatára jogosító oklevelet az összesen 202 doktorrá avatottnak. 

Az esemény zárásaként az avatottak nevében Király Krisztián mondott köszönetet, hangsúlyozva: ígéretet tesznek arra, hogy hivatásukban a tudomány, az egyetem és Magyarország szolgálatában teljesítik kötelességüket.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság