Száz éve halt meg Hauszmann Alajos, a Műegyetem rektora, kora egyik legnagyobb magyar építésze

2026. július 31-e Hauszmann Alajos halálának 100. évfordulója. A 19. század egyik legnagyobb magyar építészen Velencén hunyt el, sírja a budapesti Fiumei úti temetőben van.

Hauszmann Alajos bajor gyökerű családban született Budán. Tanult a Műegyetemen és a berlini Bauakademie-n, hazatérve tanársegéd lett egykori iskolájában, ahol aztán a következő 42 évben tanított. A 20. század első éveiben az egyetem rektoraként is dolgozott.

Egy sor historizáló stílusú fővárosi és vidéki épület – köztük lakóházak, középületek, iskolák, kastélyok – tervezője. 

A ma is állók közül a legismertebbek közé tartozik a Kúria, a New York Palota és az Igazságügyi Palota, de az ő tervei alapján építették át a Budavári Királyi Palotát is. 

A Műegyetem neki köszönheti a történelmi kampuszát, így a K épületet is (lent).

Hasonlóan jelentős Hauszmann oktatói és professzori tevékenysége, hiszen tanítványai közül sokan maguk is a magyar építészet meghatározó alakjaivá váltak. 1913-ban alapítványt hozott létre a Műegyetemen végzett fiatal építészek támogatására.

1913-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott, később megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává.

A centenárium alkalmából a BME, a Hauszmann Alapítvány és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködési megállapodást kötött a Hauszmann-emlékév lebonyolítására. Az emlékév programjairól az Építészmérnöki Kar honlapján lehet többet megtudni. 

Hauszmann Alajos halálának 100. évfordulóján, 2026. július 31-én a BME Építészmérnöki Kara a család leszármazottaival közösen emlékezett a magyar építészképzés egyik megalapítójára a Fiumei úti Sírkertben. Az egykori műegyetemi tanár és rektor síremlékénél Varga Tamás, a kar dékánja helyezte el a „H100 – Örök tisztelet” feliratú koszorút, tisztelegve Hauszmann Alajos kiemelkedő építészeti és oktatói öröksége előtt.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság
fotó: BME OMIKK