Milyen lesz a jövő elektromos hálózata? – BME-s kutatók az MEE konferenciáján

Közel 1400 regisztrált résztvevő, több mint 120 előadás, közel 40 kiállító és három nap intenzív szakmai párbeszéd – a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 72. Vándorgyűlése idén is a hazai villamosenergia-ipar meghatározó találkozóhelye volt. A rendezvényen a BME Villamos Energetika Tanszékének munkatársai számos előadással járultak hozzá a fő témák – a hálózati rugalmasság, az ellátásbiztonság, valamint a technológia és a piac együttműködése – megvitatásához.

A Balatonfüred Kongresszusi Központban rendezett konferencián a főtámogató Siemens mellett a MAVIR, az MVM, az E.on, az Opus, a Hitachi Energy, a Schneider Electric, a Ganz és a Magyar Telekom képviselői is bekapcsolódtak a programba. A plenáris előadók között ott volt Tótth András energetikai államtitkár és Králik Gábor, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese, így a szabályozói, vállalati és egyetemi nézőpontok egyaránt megjelentek.

A nyitó plenáris programban Imre Sándor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja a műszaki felsőoktatás és a technológia kapcsolatáról szóló beszélgetésben vett részt, Németh Bálint pedig a Nagyfeszültségű Laboratórium 90 éves történetét mutatta be.

A tanszéki előadások a villamosenergia-rendszer átalakulásának számos kulcskérdését érintették. Vokony István az ibériai blackout tanulságaitól a rendszermerevségre építő új stabilitási megközelítésig vezette a hallgatóságot. Tőzsér Balázs az elosztóhálózatok befogadóképességének értékelésével, Bereczki Bence az elosztói rugalmassági piacok árazási kérdéseivel, valamint a hibrid váltakozó és egyenáramú hálózatokat vizsgáló HYNET projekt eredményeivel foglalkozott. Molnár Boglárka a megújulóenergia-közösségek műszaki-gazdasági optimalizálását, Gali Regina Anna az időjárási szélsőségek hálózattervezési hatásait tárgyalta. Táczi István posztere a rendszerstabilitást értékelő mutatókat hasonlította össze.

A digitalizáció és a hálózatbiztonság témáját érintették Rácz Levente előadásai a TwinEU projekt távvezeték-monitoringot támogató digitálisiker-megoldásáról és a távvezetéki asset management jövőjéről, valamint Szabó Dávid bemutatója az extrém időjárás távvezetékekre gyakorolt hatásairól.

A Smart Power Laboratory kutatói több irányból közelítették meg a jövő hálózatait: 

Raisz Dávid a napelemes befogadóképesség teljesítményelektronikai eszközökkel történő növeléséről, Sütő Bence a konverterekhez kapcsolódó rezonanciajelenségekről, Galó András pedig mikrohálózati autótöltő rendszerek optimális vezérléséről tartott előadást. Tóth Balázs posztere a többfrekvenciás rendszereket és a hagyományos hálózatfejlesztési megoldásokat hasonlította össze.

A tanszék fiatal munkatársait Dürgő Gergely, Markovits Márton, Rózsa Máté, Török Regina, Babai András István, valamint Rauscher Géza képviselte. A modellalapú hálózatüzemeltetési szekcióban a digitális ikrektől és alállomásoktól a frekvenciamodellezésig és a valószínűségi hálózatszámításokig íveltek az előadásaik témái.

A szakmai párbeszéd alakítói

A BME-sek az előadásokon túl a szakmai eszmecserék vezetésében is szerepet vállaltak. Hartmann Bálint, Cselkó Richárd, Sütő Bence, Tóth Balázs, Táczi István és Tőzsér Balázs szekcióvezetőként irányították a hálózati rugalmasságról, a modellalapú üzemeltetésről és az adatvezérelt működésről szóló konzultációkat.

A záró plenáris programban Németh Bálint az ipari innováció jövőjéről vezetett beszélgetést a vállalatok képviselőivel. Vokony István a rendszerintegráció és szabályozás kérdéseit járta körül Batta Gergővel (MAVIR), Torda Balázzsal (Opus), Endersz Frigyessel (E.on), Kovács Gáborral (MVM) és Bárdi Barnabással (MEKH).

A BME VET saját standja mindeközben a személyes találkozások és szakmai egyeztetések helyszíne volt: kollégák, ipari partnerek és érdeklődők találkozhattak a tanszék oktatóival és kutatóival.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság