Százezres pluszt jelenthet a fizetésben a műegyetemi háttér

Beszédes számokat mutat a BME-n diplomázó hallgatók jövedelmi átlaga az Oktatási Hivataltól kikért adatok alapján. A Diplomás Pályakövetési Rendszerben szakonként is nyilvántartják a bruttó béreket, így ahol megfelelően magas a végzettek létszáma, jól összehasonlítható, hogy egy adott intézmény egykori hallgatói milyen tárgyalási pozícióban vannak, illetve voltak az álláspiacon.

Az alábbi, mesterszakokat megjelenítő grafikonon például az látszik, hogy 2018-ban többnyire mérhetően többet kerestek a BME-sek, mint az adott végzettséggel rendelkezők átlaga, (ahol nem volt kimutatható különbség, annak jellemzően az az oka, hogy a szak csak akkor más hazai intézményben nem létezett).

Bár értelemszerűen nem érdemes 6 éves béradatokat a mostani viszonyokhoz mérni, elég feltűnő az akkori különbségek mértéke is: a pozitív bérolló öt szakon meghaladta a 100 ezer forintot, az angol nyelvű master of business administration esetében megközelítette a 150 ezret. Ami már csak azért is figyelemreméltó, mert az átlagban benne vannak maguk a BME-sek is – olyan statisztikát ugyanis nem lehet lekérni, amelyből egy adott intézmény végzettjeinek adatai hiányoznak.

Persze ekkora differenciához, amint az alábbi grafikonon látszik, másfél milliós kereset kellett, de az is megfigyelhető, hogy a műegyetemi múlt már egy 1 milllió körüli villamosmérnöki fizetéshez is hozzátett úgy fél-egyharmadnyi lakás-törlesztőrészletet.

A kép kattintásra megnő

Hasonló a helyzet, ha alapképzéseket nézünk 2021-ből – nagy többségben vannak azok a szakok, ahol megérte műegyetemistának lenni, és ez messze nem csak a mérnöki területre igaz. A fizika szakra éppúgy, mint a kommunikáció és médiatudományra.

A kép kattintásra megnő