Skip to main content

Felvételi követelmények

A 2023. évi általános felvételi eljárásban a BME által meghirdetett szakokra való bekerülésre is legalább egy emelt szintű érettségi teljesítésére van szükség. A jogszabályban előírt 280 pontos minimumpont megszűnik, de az emelt szintű érettségi fenntartásával a jelentkezőknek ezt meghaladó pontja lesz. Az új (2024-es) felvételi rendszer alapgondolata, hogy nagyobb szabadságot adjon az egyetemeknek a felvételi követelmények meghatározása során. A BME úgy gondolja, hogy ebből a szabadságból a jelentkezőknek is részesülni kell, ezért a követelményekben széleskörű választási lehetőséget biztosít.

Változatlanul 500 pontos lesz a felvételi pontszámítás rendszere és a főbb összetevők sem változnak meg, de a pontszámítás alapjául szolgáló tantárgyak köre módosul és a központilag adott többletpontok rendszerét az ún. intézményi pontok váltják fel. 2024-től az egyetem határozhatja meg az egyik tárgyat, amelynek év végi jegye a tanulmányi pontokba beszámít. A tanulmányi pontok egyik elemében (a bizonyítványban szereplő év végi tantárgyak jegyei) változás, hogy a négy kötelező tantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) mellett az ötödiket – képzési területenként – az egyetem határozza meg. Az ötödik tantárgy 2023-ig csak valamely természettudományos tantárgy lehetett, 2024-től a választék lényegesen bővebb, közel 40 „közismereti” tantárgy, illetve megszámlálhatatlan szakmai tantárgy közül a legjobbat vesszük figyelembe. Az ötödik évvégi érdemjegyet adó tantárgyak körét képzési területenként az alábbi linkeken lehet megtekinteni:

Felvételi szabályzat

Képzési területek

  • műszaki képzési terület (ide tartozó szakok: biomérnöki, energetikai mérnöki, építészmérnöki [alap- és osztatlan szak], építőmérnöki, fizikus-mérnöki, gépészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki, járműmérnöki, jármű-üzemmérnöki, környezetmérnöki, közlekedésmérnöki, logisztikai mérnöki, mechatronikai mérnöki, műszaki menedzser, vegyészmérnöki, villamosmérnöki)
  • informatikai képzési terület (ide tartozó szakok: mérnökinformatikus, üzemmérnök-informatikus)
  • természettudományi képzési terület (ide tartozó szakok: matematika, fizika)
  • gazdaságtudományi képzési terület (ide tartozó szakok: gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel)
  • társadalomtudományi képzési terület (ide tartozó szak: kommunikáció és médiatudomány
  • pedagógiai képzési terület (ide tartozó szak: szakoktató)

Hogyan választják ki a felvételizők az ötödik érettségi tárgyat?

Hasonlóképpen változik a négy kötelező érettségi tantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) melletti ötödik érettségi tantárgy kiválasztásának módja. 2023-ig a jelentkező szabadon választhatott tantárgyat, 2024-től a szabályok úgy módosulnak, hogy az egyetem által megadott listából lehet csak választani. A jelentkezők szabadságát biztosítandó, a BME – szintén képzési területenként – széles választéklistát biztosít.

Olvass róla részletesebben itt

Milyen változások érintik az érettségi tárgyakat?

Az elfogadott érettségi tantárgyak köre igen széles, képzési területenként több mint 100 tantárgyat tartalmaz. Az érettségi tantárgyak százalékos eredményéből számított tanulmányi pont esetében az emelt és a középszinten teljesített eredmény ugyanannyit ér. Jelentős a változás az 500 felvételi pontból 200 pontot adó érettségi pontok tekintetében. Az eddigi (2023-ig érvényes) rendszerben országosan egységesen kötelező volt legalább egy, érettségi pontot adó tantárgyat emelt szinten teljesíteni, valamint az emelt szinten és középszinten teljesített érettségi százalékos eredményét egy az egyben számították át érettségi pontra (például a 75%-os emelt szintű matematika és a 95%-os középszintű informatika érettségi 75+95=170 érettségi pontot eredményezett). A 2024-es felvételi eljárástól kezdődően az egyetem határozza meg, hogy mely szakokon, mely tantárgyakból, milyen szintű érettségit kell tenni, valamint országosan egységes szabály, hogy a középszintű érettségi eredményét kétharmados szorzóval számítják át érettségi pontszámmá (az előző példa szerinti érettségi eredmények 2024-ben 75+(2/3)×95=139 érettségi pontot érnek).

Melyek az érettségi pontszámitás alapjául elfogadott szakok?

A BME szakonként eltérő, de nagyon széles választéklistát állapított meg az érettségi pontszámítás alapjául elfogadott tantárgyak körére, valamint csak egyes szakjain írta elő (a 2023-ig érvényes rendszernek megfelelően), hogy van-e kötelezően pontot adó tantárgy. A szakok a kötelezően pontot adó érettségi tantárgyak három csoportba sorolhatók attól függően, hogy van-e kötelezően pontot adó érettségi tantárgy:

Nincs, a jelentkező számára legjobb eredményekből áll össze az érettségi pont:

  • energetikai mérnöki;
  • gépészmérnöki;
  • mechatronikai mérnöki;
  • ipari termék- és formatervező mérnöki;
  • fizikus-mérnöki;
  • műszaki menedzser;
  • gazdálkodási és menedzsment;
  • pénzügy és számvitel;
  • nemzetközi gazdálkodás;
  • kommunikáció- és médiatudomány

Van, és az egyik kötelezően pontot adó tantárgy a matematika:

  • építőmérnök;
  • építészmérnök (osztatlan);
  • építészmérnök (alapképzés);
  • járműmérnöki;
  • jármű-üzemmérnöki;
  • közlekedésmérnöki;
  • logisztikai mérnöki;
  • villamosmérnöki;
  • mérnökinformatikus;
  • üzemmérnök-informatikus;
  • matematika;
  • fizika.

Van, és az egyik kötelezően pontot adó tantárgy a matematika vagy a fizika vagy a kémia:

  • biomérnöki
  • környezetmérnöki;
  • vegyészmérnöki.

Minden szakra egységesen érvényes szabály, hogy az egyik érettségi pontot adó tantárgyat emelt szinten kell teljesíteni. Az emelt szintű teljesítést azzal is ösztönözzük, hogy a korábbiakhoz képest ezt a többletteljesítmény több intézményi (plusz) ponttal elismerjük. Ha a jelentkező több olyan tantárgyból is tesz érettségit, ami a pontszámítás alapjául elfogadott, akkor a számára legkedvezőbb (legnagyobb) összes pontot adó kombinációt fogják kiválasztani.

Szakonként az elfogadott (pontszámítás alapjául szolgáló) érettségi tantárgyak listája

Az új, 2024-es felvételi rendszerben a központilag (országosan egységesen) adott többletpontokat az intézményi pontok váltják fel. Változatlan, hogy ezek maximálisan szerezhető száma továbbra is 100 pont. A BME az eddigi többletpont jogcímeket megtartja, az azokért adható pontszámokat megnöveli és újabb jogcímeket is bevezet. A BME intézményi pontot a következő területeken szerzett teljesítményért ad:

Pontos lista a pontot érő teljesítményterületekről

  • nyelvtudás, nyelvi kompetenciák (nyelvvizsga bizonyítvány mellett, a nyelvvizsgát nem érő nyelvi érettségiért).
  • digitális kompetenciák (ECDL/ICDL bizonyítvány, informatikai tantárgyakból tett emelt vagy középszintű érettségi).
  • emelt szinten teljesített érettségi (már 25%-os emelt szintű érettségire is jár 20 pont, míg a legalább 40%-osra 60 pont).
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért 36 pont, ha nem ebből számították a felvételi pontot;
  • szakképesítés (OKJ, technikus), szakirányú továbbtanulás esetén, amennyiben nem a szakmai vizsga alapján számították a jelentkező érettségi pontjait, akkor 36 pont;
  • esélyegyenlőség (hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermeknevelés).
  • országos tanulmányi, szakmai, művészeti versenyeken elért eredmény, itt olyan versenyeken elért eredményt is ponttal díjazunk, amiért eddig nem lehetett pontot szerezni.
  • sporteredmények,
  • a BME által szervezett tanulmányi, szakmai, művészeti versenyek, előkészítő tanfolyamok teljesen új elemként jelennek meg a pluszpontok között, ezzel honoráljuk a BME iránti elköteleződést.
  • a munkatapasztalat szintén új elem a pluszpontot érő teljesítmények között, ahol lépcsőzetesen, de már nyolc hónap szakirányú munkatapasztalat esetén jár a pluszpont.

Minimumpontok:

Az eddigi 280 pontos jogszabályi minimumpont helyébe 2024-től az egyetemek által szakonként előírt minimumpont lép. A BME az új pontszámítási rendszer alapján egységesen minden alapképzési és osztatlan szakon 320 pontot ír elő. Aki nem éri el ezt a pontszámot, nem vehető fel az adott szakra. Ugyanakkor az emelt szintű érettségiért, a nyelvi kompetenciákért és a digitális kompetenciákért adott intézményi pontokkal ez a ponthatár teljesíthető. Mindenképpen megéri tehát legalább egy pontot adó érettségi tantárgyból emelt szinten vizsgázni, és ugyanígy jó befektetés a nyelvvizsga, illetve a minél jobb nyelvi érettségi.