Ugrás a tartalomra

hírek

Ha ökológiai problémákat akarunk megoldani, az sem mindegy, hogyan beszélünk róluk

2024. 11. 13.
folyó

Mitől lesz hiteles és releváns egy zöld ügyekért kommunikáló szereplő? Hogyan reagál a populáris és a magaskultúra az ökológiai krízisre? Ezekről a kérdésekről rendeznek konferenciát a Műegyetemen.

Természet, kultúra, ökológiai válság – A környezeti problémák reflexiói a médiatérben címmel konferenciát rendez november 14-15-én a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszéke és az ELTE Média és Kommunikáció Tanszéke. Az esemény a Kultúra a Digitális Forradalom Idején sorozat része, amelyet azzal a céllal indítottak el a szervezők 2019-ben, hogy a különböző egyetemeken dolgozó, társadalomtudományi kutatásokon dolgozó szakmabelieknek teremtsenek egy fórumot. A korábbi konferenciák: A műalkotás a digitális sokszorosíthatóság korszakában (2023), Popkultúra és politika (2022), Tudástermelők, kapuőrök és véleményvezérek: szakértelem a digitális nyilvánosságban (2021), A magyar internet történetei (2020), Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok (2019).

„A planetáris korlátok modellje – amely olyan alrendszereket mutat be, melyek határainak átlépése visszafordíthatatlan folyamatokat indít el – a legfrissebb tudományos eredményekkel kiegészítve azt mutatja: már legalább öt határt átléptünk a kilencből. Ezek az éghajlatváltozás, a bioszféra integritásának változása (biodiverzitás-csökkenés, fajok kihalása), a beavatkozás a nitrogén- és foszfátciklusba, a szabad természet mezőgazdasági térséggé és városokká történő átalakítása, illetve a vegyi anyagok kibocsátása. Nem mindegy azonban, hogyan írjuk le ezeket a jelenségeket, és milyen kulturális (vagy épp ideológiai) fogalmak hálózatába illesztjük be” – írják a rendezvény honlapján.

A konferencia tehát a természeti környezet kortárs kulturális lenyomatait vizsgálja, szem előtt tartva, hogy az ökológiai válság szükségszerűen összefügg különböző gazdasági és társadalmi problémákkal: 

„egyfelől környezet és kultúra örök és globális viszonyrendszerét állítja középpontba, másrészt ezek regionális, lokális és jelen idejű vonatkozásait térképezi fel.”

Néhány kérdés, amelyre a konferencián választ keresnek: Mitől lesz hiteles és releváns egy zöld ügyekért kommunikáló szereplő? Hogyan reagál a populáris és a magaskultúra az ökológiai krízisre? Milyen hatást gyakorol a populista és tudományszkeptikus narratívák terjedése a környezeti problémák nyilvános tárgyalására? Milyen ember- és természetfogalommal dolgoznak az ökológiai aktivista diskurzusok? Hogyan jelenik meg identitásképző elemként a környezetvédelem a tömegkultúra olyan szegmenseiben, mint a divat?

A meghívott előadók az előadások sorrendjében: Balajthy Ágnes (irodalomtörténész, DE), Bródy Luca Sára (szociológus, HUN-REN KRTK), Egres Dorottya (kommunikációkutató, METU), Hódosy Annamária (irodalomtudós, SZTE), H. Nagy Péter (irodalmár, Selye János Egyetem), Schneider Ákos (esztéta, MOME). A helyszín a BME QA épülete, a teljes program itt olvasható.

 

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság