Az atomerőművet támadó vírustól az ellenünk forduló porszívóig

„A közeljövő nagy témáit mutatjuk be közérthetően, illetve azt, hogy ezeken a területeken milyen munka folyik a karon. Nem volt könnyű meghatározni, hogy mi legyen a négy előadás, mivel borzasztóan széles a paletta, rengeteg a muníció. Néhány éve katalógusba szedtük a kutatócsoportokat: 48 van belőlük” – mondta a bme.hu-nak a VIK dékánhelyettese, Horváth Gábor. Végül összeállt az előadói csapat, akiken keresztül a villamosmérnöki és az informatikai szakterület is meg tudja mutatni magát.

Viszlát, e-hulladék!

Forró témából pedig akad bőven. A Jövőtervező következő állomásán az IT-biztonság, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság lesznek a kulcsszavak. „Megjegyzem, a fenntarthatóság és az elektronika eléggé kontrasztos dolog” – jegyezte meg Horváth Gábor. Pont ez a garancia arra, hogy valóban nem fog greenwashingba ütközni az érdeklődő, ugyanis olyan témáról lesz szó, amelynek közvetlen hatása van a környezetünkre.

Horváth Gábor

„Géczy Attila kollégám mesél majd az elektronikai terület fenntarthatóságáról. A helyzet az, hogy a világ tele van elektronikai hulladékkal, ennek jelentős részét a különböző eszközeinkben fellelhető áramköri lapok és azok maradékai teszik ki. Ez az a felület, amelyre rákerülnek a chipek, összeköttetések, egyebek. Sajnos ezeket üvegszállal erősített műgyanta hordozókból gyártják, amelyek viszont egyszerűen nem bomlanak le, feldolgozásuk pedig borzasztóan terheli a környezetet. Az e-hulladék feldolgozásának vagy környezetbe kerülésének káros hatásait jelenleg is számos vizsgálat kutatja.”

A BME-n az áramköri szerelvények – egyszerűbben: modulok – után hátramaradó műanyag hulladékra nyújtanának megoldást. Ipari együttműködés keretében egy komposztálható anyagból, politejsav és lenvászon keverékéből, égésgátolt módon, réz vezetősávokkal hozták létre a lapokat. Bár a hordozóra szerelt chipek és összeköttetések a régiek, a veszélyes hulladék nagy részét jelentő epoxi így kikerülhet a képletből. „Nyilván ezután sem dobhatjuk a kerti komposztálóba a számítógépünk processzorát, ám megfelelő környezetben feldolgozva végre megoldható, hogy nem marad a nyakunkon: nem marad hátra semmilyen káros alkotórész, és a feldolgozás CO2-lábnyoma is jelentősen csökken.”

Vigyázat: támad a termosztát!

Egyre többek számára nyilvánvaló, hogy a kiberhadviselés kora nem a távoli jövő, hanem a jelenünk. Elég csak az erőművek működését megbénító akciókat, az állami szervek informatikai rendszereibe való behatolásokat említeni. A kiberbiztonság létfontosságúvá vált. A BME-n ezen a téren folyó munkába nyújt majd bepillantást Buttyán Levente. Az általa is alapított CrySys Lab nevét több mint 10 éve ismerte meg a világ, amikor elsőként bukkant rá egy olyan kémprogramra, amely mögött feltehetően valamelyik titkosszolgálat állt.

Előadásukban egyebek mellett az IoT-eszközökről, vagyis a mindannyiunkat körülvevő kütyükről és azok sebezhetőségéről lesz szó. „Azt ugyan már megszoktuk, hogy a Windows alatt vírusirtó fut, de viszonylag kevesen gondolnak arra, hogy az intelligens termosztát, a porszívó, vagy a wifi-router is veszélyben lehet és célponttá válhat. Márpedig Buttyán Levente és csapata ilyen eszközökön működő kártevőkkel foglalkozik. Azért is védtelenek ezek a kütyük, mert a bennük lévő processzorok kis teljesítményűek, nem lehet rajtuk olyan védelmet biztosítani, mint mondjuk egy laptopon. Leventééknek erre is van megoldása.”

Pete Linforth / Pixabay

Kis túlzással csak a fantázia szab határt annak, hogy milyen változatos módokon árthatnak nekünk a mindennap használatos eszközeinken keresztül. Elég csak arra gondolni, hogy egy autó feltört rendszerében egyszerűen kiiktatható a légzsák, vagy szinte bárki könnyen lehallgatható az interneten adatokat küldözgető robotporszívójával.

Szó lesz még a kiberbiztonság egyik legújabb kihívásáról, a kvantumszámítógépek megjelenéséről. Ezek az óriási számítási kapacitással bíró gépek ugyanis pillanatok alatt képesek feltörni a létező titkosítási algoritmusokat. Ezt a problémát hivatott megoldani az olyan elméleti kutatás, mint a posztkvantum-kriptográfia.

Nem kell egy kis áramszünet

Bepillantást nyerhetünk a konnektorok mögé is. Nem gondolnánk, milyen izgalmas és színes ez a világ, ám Hartmann Bálint előadásából kiderül, mennyire fontos az ellátásbiztonság jövője szempontjából is. Nem látni még például, hogyan fog változni az elektromos hálózataink tervezési folyamata, tekintve, hogy jó pár megdönthetetlennek gondolt alapelv semmissé vált mostanában. Annyira gyorsan változik a világ, hogy nem lehet 40-50 évre hálózatokat tervezni, ezt a már a napelemek terjedése által okozott problémák is mutatják.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a geopolitikai környezetünk is gyakrabban változik, mint az egy kritikus infrastruktúra szempontjából ideális lenne. Ez pedig befolyásolhatja, hogy egy adott ország energiaellátását milyen forrásból lehet kiszolgálni. „Egyszerűen fogalmazva: 

vannak helyzetek, amikor nem mindegy honnan jön az áram.”

Érdemes néha Európán kívülre tekinteni. „Nemrég volt itt nálam egy doktorandusz hallgató. Négy évet töltött el az országban anélkül, hogy számottevő áramszünetet tapasztalt volna, ami számára egyenlő volt a csodával. A Közel-Keleten, Afrikában és a világ számos más pontján mindennaposak az áramszünetek, a többórás leállások sem ritkák. Mi természetesnek vesszük, hogy ilyesmi nem fordul elő, ám ez nem magától értetődő, hanem jó tervezés eredménye” – magyarázta a dékánhelyettes. Ugyanakkor még a jól megtervezett rendszereknek is nagy falat az elektromos járművek terjedése. „Az elektromos rendszerek számára óriási pluszterhelés a töltőhálózat. Olyan országokban is problémát jelent ez, mint Norvégia.”

A digitális (nagy) testvér

Az utolsó előadás a kommunikációs hálózataink (internet, telefon) és a generatív MI, valamint az ún. digitális ikrek kapcsolatáról szól. A digitális ikrek az ipar különféle területein jelen vannak már: a fizikai berendezések szenzoradatainak feldolgozásával létrejön egy, a valóságot modellező, kibertérbeli ikerpár. Ezen a modellen különböző számításokat lehet végezni: előrejelzéseket, hibakeresést végezhetünk, majd ez alapján változtathatunk a fizikai ikerpár vezérlésén. Ugyanígy hozzák létre a teljes hálózat virtuális mását, vagyis ikertestvérét. Ez azt jelenti, hogy adott egy telekommunikációs hálózat különböző adótornyokkal, felhasználókkal valamint mindennek a különféle szenzorok segítségével leképezett, virtuálisan szimulált környezetben létrehozott mása.

„Ebben a virtuális világban minden pontosan ugyanúgy történik, mint a fizikai világunkban, követi annak minden mozzanatát. Folyamatos tükrözés zajlik. Ez akkor rendkívül hasznos, amikor a szolgáltató szeretne kipróbálni valamit vagy nagy változtatás előtt áll (például a hálózat egy elemét lekapcsolják) és előre szeretné tudni, hogy mi lesz a következmény. Ekkor ezernyi szimulációt futtathat, megnézheti, különféle beállítások mellett hogyan alakulna a hálózat jövője – és kiválasztja a legkedvezőbbet. Mivel aktuális adatokkal dolgozik, a digitális iker így előre jelezheti azt is, ha esetleg nem kívánt irányt vennének az események.”

Mivel ezek a hálózatok és hálózati eszközök napjainkra olyan összetetté és bonyolulttá váltak, hogy alig van már mérnök, aki képes lenne a teljes rendszereket átlátni, beléphetnek a generatív mesterséges intelligencia megoldásai. Például amikor az operátor egyszerűen elmondja, hogy mit szeretne elérni, mi lenne a kívánatos helyzet, 

a rendszer pedig a szóbeli utasításnak megfelelően beállítja magát.

Ilyen és ehhez hasonló, a világ kutatásainak élvonalába tartozó megoldásokról hallhatnak az érdeklődők március 5-én, szerdán 17 órától a BME Q épületének Simonyi Károly előadótermében. Mégpedig hiteles forrásokból. Olyan előadók beszélnek majd, akik nemzetközileg elismert szakemberek, évtizedek óta  kutatják az adott területet, ráadásul nemcsak alapkutatásokról lesz szó, hanem – két lábbal a földön járva – ipari és kereskedelmi alkalmazhatóságról is.

„Fix támpontot kaphat az ember a hatalmas információs káoszban, amely körbevesz minket. Mindegyik előadás igazodási pont, innen mindenki haza fog vinni valamit, és a világot jelentő nagy kirakósban a helyére kerülhet egy elem.”

Hankó Viktor