A nyelvi modellek titkos élete és a geometriai mélytanulás

A nemrég lezajlott Lányok Napja pályaorientációs rendezvénysorozat egyik legkülönlegesebb epizódja volt az MI: Nők a mesterségesintelligencia-kutatásban című előadáscsokor, ahol a legkülönbözőbb területeken aktív kutatók beszéltek a gépi tanulásról.

Az esemény a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara által szervezett Távközlés és Mesterséges Intelligencia sorozat része volt, így Gerhátné Udvary Eszter, a VIK nemzetközi dékánhelyettese vállalta magára a levezető elnök szerepét.

Gerhátné Udvary Eszter

Köszöntője után elsőként Dalos-Kovács Gabriella, a 4iG mesterségesintelligencia-stratégája tartott megnyitó beszédet, majd Könyves Vera, a HUN-REN SZTAKI tudományos munkatársa következett A csillagoktól a robotikáig című előadásával. A gépi tanulási módszerekkel történő robotkar-programozással foglalkozó kutató többek között felidézte, hogyan lehet a pályaorientációt már egészen korán elkezdeni, például egy óvodásoknak tartott robotbemutatóval.

Könyves Vera

Ligeti-Nagy Noémi, a HUN-REN NYTK tudományos munkatársa a generatív MI-alkalmazások nyelvi képességeiről tartott előadást. Bemutatta az általa vezetett kutatócsoport tevékenységét a nyelvi modellek tanításától, finomhangolásától, a korpuszépítésig, beszélt a Puli nyelvmodellcsaládról, illetve arról, hogy a saját fejlesztésű modelljeik teljesítménye hogyan viszonyul a nagy IT-cégek termékeinek tudásához. Szó volt arról is, hogy mi mindenre lehet jó egy nagy nyelvi modell – például szövegek értékelésére a nyelvi készségek, a grammatikalitás vagy a világismeret szempontjából.

Ligeti-Nagy Noémi

Ónozó Lívia, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációs technológia főosztályának vezetője hasonló témában adott elő, A nyelvi modellek titkos élete – szövegelemzéstől az előrejelzésekig címmel. Az elmondottakból egyebek mellett kiderült, hogy a reálgazdasági mutatók hogyan mozognak együtt a lakossági, üzleti hangulatindexekkel, és ez hogyan érhető tetten a sajtóban megjelenő szövegekben.

Tomasovszky Edit, a BME Üzleti Jog Tanszékének adjunktusa a szellemitulajdon-védelem, illetve a védjegyek szemszögéből közelített a mesterséges intelligenciához. Arról beszélt, hogy a gépi tanulással működő szoftvereke mire használnak a márkaépítés, a marketinges profilalkotás, a személyre szabott ajánlatok, illetve a grafikai tervezés terén, és mindennek milyen (többek között szerzői) jogi vonatkozásai vannak.

Dorner Helga pedagógiakutató, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetének igazgatója a téma felsőoktatási aspektusait világította meg Egyetemi oktatók adapvititása az MI korában – oktatói autonómia, kompetenciák és döntéshozatal című előadásával. Kitért az MI alkalmazásával kapcsolatos aggodalmakra a megfelelő eszközök hiányától az autonómia csökkenésén át az etikai dilemmákig, és felvázolta a célravezető stratégiát, melynek három alappillére az adaptivitás, az autonómia és a kompetencia.

Az esemény végére maradtak a laikusok számára nehezebben követhető szakmai előadások: Szegletes Luca, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai tanszékének adjunktusa a geometriai mélytanulás lehetőségeit, Zámborszky Judit, a Robert Bosch Hungary adattudósa pedig a mesterséges intelligenciának a mikroelektromechanikai szenzorok világában játszott szerepét világította meg.

Szegletes Luca
 

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság